O genocid upro europitike Roma taj Sinti maschkar i cajt le nacijonalsocijalismusistar
Aszar saj hi te dzsanen 500 000 európavike romen taj szinten mundargye telo
holokauszto – áldozattya úje ole rasszistike tradkeribeszke, aszo o nyimcike náci taj o partnerike fasiszti kergye. De pal’ adá mundarkeribe még ni akani na dzsanasz doszta. Le romen taj szinten mundargye ando mundaribeszkere lágerja, múje andi bok taj különfélikne naszvalipende, taj te ando roboto taj áver lágerende. Buten liginye ando lágerja, zórjaha len linye uppe po roboto ando gazdasági, po építkezéssa taj ando ipari. Dese bersenca palo háborúvo ole túlélőven na pindzsargye ánde avka szar áldozaten misto náciko tradkeribe, taj csak báre zalog vagy egyátalán niszavo kártérítési vagy kárpótlási na hudije vas’ odá, aszo nasagye. Adá ódalo fundamentike informácijóvi ikrel pale európavike romengero taj szintengero mundarkeribe te tanárenge taj te tanulóvenge.
O „anticiganismus na kesdintscha la NS-cajtaha taj paloda te na kisetintscha, ov meg mindig jek cenrali falato le kerde faphageriptschendar hi, save upro Sinti taj Roma kerde ule.“
Falato andar i IHRA-butjakeri definicijona le anticiganismusistar
Sikavas taj siklojas pedar o genocid upro Roma taj Sinti
Sal tu ischkolaschi/ischkolaschkija, akor schaj adaj korkore vaj khetan tra klasaha uso anticiganismus, uso genocid upro Sinti taj Roma taj use leskere motivtscha taj dukajiptscha rescherschirines.
San tumen pedagogkiji/pedagogtscha, laken tumen adaj but siklipeskere materijaltscha taj tiptscha, sar tumen o sikajipe usi tema schaj keren: O cile informaciji le sikavipeskere dschenenge.
I siklipeskeri website
Romasintigenocide.eu, informaciji pedar o genocid upro Roma taj Sinti maschkar i cajt le nacijonalsocijalismustar del. I rik jekoschne bijografiji angle terdscharel taj pedar thana le tradipestar taj murdaripestar del. I dugi europitik tradipeskeri historija le Romendar taj Sintijendar tematisirim ol sar o probalintschago, pe gejng te terdscharel. O dukajiptscha le genocidistar le prik dschivdenge taj o palgonoliptscha upre odola, bajderi pharipeskere punktscha la siklipeskera websitejatar hi. O cile informaciji taj butjakere patra, laken tumen telal tematscha.